Ma kaptam meg a “Csernyei Újságot.” Mint mindig, most is köszönet érte Nagy Erzsébet főszerkesztőnek (Erzsikének). Az újság, általában és jó esetben, negyedévente jelenik meg. Most, gondolom a vírus miatt csúszott kicsit. Nem baj! Az a lényeg, hogy remélhetőleg egészséges mindenki a déli határaink túloldalán.
Szórványmagyarságunk; nagyapám és dédapám szülőföldje ez a táj. A nagy rónaság mára már teljesen feledésbe merült. Ez Petőfi rónája, a magyar róna volt egykoron. A mocsarakat a dolgos magyarság már régen kiszárította. Az idők homályába vész az, amikor ezen a tájon kopjás emberek a nádasban kergették a bölényeket, és lovakat áldoztak az ázsiai isteneiknek. Ötszáz évvel később pedig félholdas zászlókkal idegen sereg járt itt. A költő gyermekkorában, még zúgó nádasokban és csillogó víztáblákon gólya, gém, sirály kiabálása verte fel a csendet. Ma: fekete, zöld, és sárga kockákra van osztva a bánáti mező. Szántanak; lucernát, repcét, kukoricát termesztenek. Ahol munkálkodnak, ott a városok is terebélyesednek. Piros sapkás házak burjánoznak mindenfelé.
Szemezgettem a friss újságból, és néhány oldalnyi írást megosztok itt is. Talán segíthetek szerény eszközeimmel, hogy lássák az anyaországban élők, hogy nemcsak Székelyföldön és Felvidéken vannak magyarok, hanem itt, a Bánságban is.
Igen bánatos Bánság ez manapság, mert az elfeledés mellett a szegénység is mély nyomokat hagyott az eltelt évtizedek alatt az itt élőkben. A közelmúltunk exodusa, a délszláv háború sem múlt el nyomtalanul. E mellett, a munkanélküliség is tovább ritkítja a magyarságot. A második lapon olvasható egy kis írásom erről a tájról, és Perjész Mária „Ébredés” című verse.
Ezt a néhány oldalnyi válogatást az motiválta, hogy megmutassam, hogyan is él Bánátban a magyarság. Az iskola felújításra került, és remélhetőleg hamarosan gyerekzsivaj is betölti majd a falait. Egy iskola, egy templom, egy kulturális intézmény, mind a megmaradást, az ottmaradást szolgálja. Ne feledjük, hogy az ottmaradáshoz munka, a megélhetéshez pedig pénz kell…
Eredeti dokumentum megnyitása, az alábbi címre kattintva
Nem gyűjtök lájkokat! Persze örülök annak, ha így nyilvánítasz véleményt. Ez az oldal költészettel és szépirodalommal foglalkozik. Létrehozásába, és működtetésébe befektetett munkát tiszteld meg egy megosztással, ha tetszett az, amit olvastál!
Kommentek