<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Könyv és Toll</provider_name><provider_url>https://konyvestoll.cafeblog.hu</provider_url><author_name>Könyv és toll</author_name><author_url>https://konyvestoll.cafeblog.hu/author/konyv_es_toll/</author_url><title>Csernyei anzix</title><html>&lt;p&gt;Ma kaptam meg a&lt;em&gt; &quot;&lt;strong&gt;Csernyei  Újságot.&quot;&lt;/strong&gt;&lt;/em&gt; Mint mindig, most is köszönet érte Nagy Erzsébet főszerkesztőnek (Erzsikének). Az újság, általában és jó esetben,  negyedévente jelenik meg. Most, gondolom a vírus miatt csúszott kicsit. Nem baj! Az a lényeg, hogy remélhetőleg egészséges mindenki a déli határaink túloldalán. &lt;br /&gt;Szórványmagyarságunk; nagyapám és dédapám szülőföldje ez a táj. A nagy rónaság mára már teljesen feledésbe merült. Ez Petőfi rónája, a magyar róna volt egykoron.  A mocsarakat a dolgos magyarság már régen kiszárította.  Az idők homályába vész az, amikor ezen a tájon kopjás emberek a nádasban kergették a bölényeket, és lovakat áldoztak az ázsiai isteneiknek. Ötszáz évvel később pedig félholdas zászlókkal idegen sereg járt itt. A költő gyermekkorában, még zúgó nádasokban és csillogó víztáblákon gólya, gém, sirály kiabálása verte fel a csendet. Ma: fekete, zöld, és sárga kockákra van osztva a bánáti mező. Szántanak; lucernát, repcét, kukoricát termesztenek. Ahol munkálkodnak, ott a városok is terebélyesednek. Piros sapkás házak burjánoznak mindenfelé. &lt;br /&gt;Szemezgettem a friss újságból, és néhány oldalnyi írást megosztok itt is. Talán segíthetek szerény eszközeimmel, hogy lássák az anyaországban élők,  hogy nemcsak Székelyföldön és Felvidéken vannak magyarok, hanem itt, a Bánságban is.&lt;br /&gt;Igen bánatos Bánság ez manapság, mert az elfeledés mellett a szegénység is mély nyomokat hagyott az eltelt évtizedek alatt az itt élőkben. A közelmúltunk exodusa, a délszláv háború sem múlt el nyomtalanul. E mellett, a munkanélküliség  is tovább ritkítja a magyarságot. A második lapon olvasható egy kis írásom erről a tájról, és Perjész Mária „Ébredés” című verse.&lt;br /&gt;Ezt a néhány oldalnyi válogatást az motiválta, hogy megmutassam, hogyan is él  Bánátban a magyarság. Az iskola felújításra került, és remélhetőleg hamarosan gyerekzsivaj is betölti majd a falait.  Egy iskola, egy templom, egy kulturális intézmény, mind a megmaradást, az ottmaradást szolgálja.  Ne feledjük, hogy az ottmaradáshoz munka, a megélhetéshez pedig pénz kell…  &lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Eredeti dokumentum megnyitása, az alábbi címre kattintva&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;a href=&quot;https://konyvestoll.cafeblog.hu/files/2020/05/Csernyei-Újság.pdf&quot;&gt;Csernyei Újság&lt;/a&gt;       &lt;/p&gt;</html><type>rich</type></oembed>