<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Könyv és Toll</provider_name><provider_url>https://konyvestoll.cafeblog.hu</provider_url><author_name>Könyv és toll</author_name><author_url>https://konyvestoll.cafeblog.hu/author/konyv_es_toll/</author_url><title>Engedetlen</title><html>&lt;h3&gt;Nehrer György:  Engedetlen&lt;/h3&gt;
&lt;p&gt;&nbsp;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Nem szeretem azokat a könyveket, amik úgy kezdődnek, hogy X.Y. válogatott művei. Nekem ne válogasson senki a saját ízlése alapján! Majd válogatok én magamnak, ahogy nekem tetszik. Miért pont azokat a történeteket kellene olvasnom, amik politikai, vagy ilyen olyan esztétikai okok miatt a válogatónak  éppen szimpatikus volt? Ne akarjon nekem senki Istent játszani, hogy megmondja...  Nekem mi a jó, és mi a rossz!  Mindig ilyen voltam, ezért aztán bosszúból nem is olvastam el ezeket a műveket, illetve elolvastam, csak nem akkor, amikor azt kötelezően előírták.  Aztán kihívtak felelni, és a tábla előtt a nagy író másik történetét adtam elő, amire végül kaptam egy nagy egyest. Merthogy nem az számított, hogy engem érdekel az irodalom és  olvasok is, hanem az, hogy szót fogadok -e? A szófogadás, az valahogy belőlem genetikailag hiányzik, kimaradt a nagy genetikai spirálból. Valaki kifelejtette, úgyhogy ez nem az én hibám, csak én szenvedtem miatta mindig.  A társadalmak, a családok, a kisebb közösségek is a   szófogadó egyedeket kedvelik. A politika, az  meg főleg!  Most már ki a fenét érdekel  ilyesmi, ennyi évtizeddel a hátam mögött. Pont most legyek szófogadó, amikor eddig sem voltam? Úgyhogy az &quot;engedetleneknek&quot; most én válogatok olyan műveket, amiket az eltelt tíz, húsz, ötven évben nem nagyon ajánlottak, ilyen olyan okok miatt az olvasóknak. Persze, most én is elkövetem azt a hibát, hogy válogatok másoknak.  Ezt kizárólag a szerzők iránti tiszteletből teszem, hogy a &quot;nem ajánlott&quot; műveiket szedem elő. Viszont, ezeket nem kötelező elolvasni :-)    &lt;/p&gt;</html><type>rich</type></oembed>