Nehrer György:
“Velünk élő múlt” Ezt a címet adtam annak a sorozatnak amelynek az első írását most olvashatják az érdeklődők. A sorozatban Székesfehérvárról, a környező településekről, az eltelt 100-150 év lassan feledésbemerülő helyszíneiről, érdekes emberekről, eseményekről kaphatunk bővebb információt. Nem titkolva azt a szándékot, hogy a környezetünk múltjának megismerésével talán szerethetőbbé válik mások számára is a történelem. Az írások néhány esetben az eredeti kutatási dokumentumok felhasználásával, részben saját összekötő szöveggel kiegészítve kerülnek megjelenésre amennyiben azt igényli az adott téma. Az első bejegyzés most változatlan formában, nyelvezetben kerül az olvasók elé, és nem a dokumentum teljes beillesztésével, mert az akkori tördelési technikák teljesen mások voltak mint manapság. Az írás szerzője ismeretlen!
A BODAJKI GYÓGYFÜRDŐ RÖVID ISMERTETÉSE.
Természeti változatosságokban leggazdagabb vidéke hazánknak a Dunántúl: igaz, hogy az utolsó tizedek alatt a birtokviszonyok változása folytán, sokat szelídült a kép, veszített regényes színezetéből, a közlekedési eszközök gyorsulásával pedig a kisebb gyógyfürdők közönségét magához vonzotta, a Tátra vidéke; de e helyek, habár nem hatnak is ma már az újság, vagy divat ingerével, helyi érdekük kellemét, s gyógyhatásúk értékét elveszíteni nem fogják soha.
A Dunántúl egy kies pántját foglalja el a régi emlékű bodajki fürdő. — A mi a múlt századokban Trencsén-Teplicz, az volt e század első felében Bodajk, Fehér-, Veszprém-, Komárom- s Győrmegyék intelligentiájának. A fürdő régebbi vendégkönyvei telvék e megyék notabilitásainak neveivel, s nem egy ősz nevezetesség mond el mai nap a megyei életre, vagy az országos pártalakulások és viszonyokra vonatkozó nevezetes eseményeket, melyek e helyen terveztettek s beszéltettek meg, mai nap már csak a közelmúltnak szép képei, érdekes emlékei.
Bodajk 2000 lakossal biró községe Fehérmegyének, fekszik a Bakony és Vértes összehajlásánál, ott, hol a kis alföldre vezető fensik kezdődik, a déli vasút fehérvár-szőnyi vonalán 2 mértföldre Székesfehérvártól. A községtől félmértföldnyi távolságban kelet s északkeletre a Vértes tömör hegyláncza húzódik, mig a többi oldalról félkörben övedzi a Bakony hegysége. Ezen előnyös fekvésének tulajdonitható, hogy légmérséklete sem oly hirtelen nem változik, mint a felvidéken, sem nem oly tikkasztó mint az a melegség beálltával hazánkban általános. — Bodajk, állandóan üde levegőjén kívül, kellemes nyári tartózkodási hely is meglepően változatos vidéke miatt, mert mig a Vértesnek egész szélességében hirtelen felmagasló erdős oldala, a kiszegelő Csókakő várával, a fürdő bármely pontjáról kellemes pihenő helye a szemnek: addig a másik oldalról, a Bakony erdőség több külön-külön csoportot képező ormai, kisebb- nagyobb kirándulásokra hivogatólag intenek. Alig negyedórái sétával már a Bakony erdőségét érjük el, melynek legérdekesebb része a mértföldekre elhúzódó
Galya patak völgye, e völgy Bodajk határában magas sziklák közé szorul össze, s változatossága s eredeti természetessége miatt, a Szepesség egy-egy szép pontjára emlékeztet, tovább kiszélesedik a völgy s áttekintést enged a Bakony távol kereszt völgyeire.
Bodajk község történetére s a fürdő keletkezésére vonatkozólag kevés megbízható adatot találunk. E vidék a 17-ik században Nádasdy Tamás birtoka volt, midőn pedig e szerenecsétlen véget ért főur birtokai elkoboztattak, Bodajk, Moór és környéke gr. Hochburg által vásároltatott meg, kitől nőágon a Zichyek és Bethlenek örököltek, végre emez örökségekből a bodajki uradalom neve alatt szereplő birtokrészeket megvásárolta, sőt részben örökölte br. Miske Imre, kinek családja bírja azt ma is. A község nevét vagy a német Badteich, vagy a szláv vudek szótól kapta, forrásokban gazdag vidéke miatt; kétségtelen, hogy múlt századbeli német és szláv telepítés, melyet igazol a mai napság már magyar ajkú lakosságnak idegen hangzású neve is. Bodajk, mint hitközség kezdetben fiók egyháza volt a moóri kapuczinus rendnek, kik alatt lett a Dunántúl egyik látogatottabb bucsuhelyévé is; a tó, mely egy mélyedésben közel a zárda, most plébániaházhoz van, ez időben már fürdési helyül használtatott, a múlt század végével pedig már rendes fürdőhelylyé nőtte ki magát.
A Bethlen család a tó szomszédságában fürdőházat építtetett, s hogy rövid időn mily látogatásnak örvendhetett e fürdő, bizonyítja ama körülmény, hogy a község lakossága felette gyorsan növekedett s vagyonosodott, s hogy a harminczas években Balassa, hazánk leghíresebb műtője, a teljes felszerelés és kiépítés kötelezettsége alatt húsz évre szándékozott a fürdőt bérbe venni. Kár, a fürdő jövője érdekében, ezen egyezség nem sikerült; az ötvenes és hatvanas években Szekrényesy a császárfürdő bérlője bírta e fürdőt időközben kétszer is, rövidebb ideig; s tagadhatatlan, hogy ez idő alatt a fürdő kényelem és berendezés tekintetében sokat haladt. Ez időben történt a tó körülfalaztatása, melegfürdő létesítése, több lakóház építése stb. 1868. óta pedig br. Miske család által kezeltetik. A fürdő jelenleg áll a tófürdőből, melyet zárt és nyitott kabinok vesznek körül; a tó talaja mészkő, vize átlátszó zöldes, s mélysége két-négy méter közt váltakozik, de gondoskodva van fürdési helyről nem úszók számára is, — a források, melyeknek felbugyogása a szirtes talajból — látható.
A melegfürdő, mely vizét a főforrásból nyeri, áll számos kád és kőfürdőből. A kertté alakított tó környékén pedig vannak a lakóházak: az emeletes és földszinti bérház, a fecskelak, honnan a legszebb kilátás nyílik, távolabb a Tekla-lak s számos magán épület, a fürdő évadra kiadandó lakásokkal. A lakásokhoz még a fürdő bérházában is, konyha csatolható, de általánosan, étkező helyül a község kifogástalan vendéglője használtatik.
A lakások felette olcsók, egy szoba ára naponként a lakás minőségét tekintve 60 kr. és 1 frt 20 kr közt váltakozik; — a jelenlegi fürdőárak pedig: tófürdő 20 kr, kőfürdő 25 kr, II. rendű kádfürdő 30 kr, I. rendű kádfürdő 40 kr, de eme felette olcsó árak is bérletjegyeknél, még jutányosabban számíttatnak.
Tekintvén e felsorolt adatokat, Bodajk kellemes fekvése, s számos előnyei mellett, kétségtelen, hogy legolcsóbb fürdőhelye is hazánknak.
A mi a viz gyógyhatását illeti, Bodajk felülmúlja az összes magnesium tartalmú fürdőket. Kiváló sikerrel használható idegbajokban, csonttörések és sérülések után visszamaradt bántalmakban, máj s aranyeres fájdalmakban, csúz és tagmerevülésekben; de felülmulhatlan női bajokban, gyengeség, s nehéz szülés következményeiben: nemkülönben, mint utókúra a nemi szervek bajaiban.
Melyek igazolásául szolgáljon részben közzétett vegyelemzése a tó gyógyvizének, részben bizonyítványai azon máig is élő tanuknak, kik kizárólagosan e fürdő használatának köszönik visszanyert egészségüket, s ezzel már elért magas korukat.
Micsoda élet zajlott itt 1885 -ben!? Jól szemlélteti ez a kis hirdetés is. Talán érdemes lenne ismét feleleveníteni, és akár fürdővárossá tenni Bodajkot.
Bodajk fürdő (Vasárnapi Újság 1862)
Néhány jelenkori fotó azoknak, akik esetleg nem ismerik ezt a gyönyörű tájat:
Nem gyűjtök lájkokat! Persze örülök annak, ha így nyilvánítasz véleményt. Ez az oldal költészettel és szépirodalommal foglalkozik. Létrehozásába, és működtetésébe befektetett munkát tiszteld meg egy megosztással, ha tetszett az, amit olvastál!
Kommentek