Keszei István : Beskatulyázhatatlan
1.
Egymástól elrekesztve,
vakon beskatulyázva
bezártak bennetek egy
doboznyi éjszakába.
Rovarrá zsugorodva,
örökre megrekedten
vergődtök rangotokban:
e szűkös-szűk rekeszben.
Akták kriptáiba,
rubrikákba temetve,
támadjatok fel végre
emberré emberedve!
2.
Beskatulyázhatatlan
kitörve mindenünnen,
egyetlen életemmel
mindenhova leültem.
Nem osztályozhatnak:
rangok, foglalkozások
válaszfalát átfúrva
az Ős Egészbe ások.
Nem gyömöszölhet senki
kasztokba, rekeszekbe,
a mindenségbe vagyok
örökre berekesztve:
rekkenő sugárzásba,
rekkenő szenvedélybe,
a kondulva reám
csapódó, földi éjbe.
Nem gyűjtök lájkokat! Persze örülök annak, ha így nyilvánítasz véleményt. Ez az oldal költészettel és szépirodalommal foglalkozik. Létrehozásába, és működtetésébe befektetett munkát tiszteld meg egy megosztással, ha tetszett az, amit olvastál!
Kommentek